A Kosztolányi Dezső Céltársulás 2015 óta zsinórban hetedik alkalommal szervezte meg idén a Remény Útját. A rendezvény keretében a pécsi középiskolák diákjai a második világháborút követő délvidéki vérengzések magyar és német áldozatainak emléke előtt hajtottak fejet a Kálvária dombon.
Magyarországon sajnos kevesen tudják, hogy a második világháború végén, amikor 1944 őszén Bácska és a Drávaszög területére a szovjet csapatokkal közösen bevonultak a jugoszláv partizánalakulatok, akkor etnikai alapú vérfürdőt rendeztek a helyi magyar és német ajkú lakosság körében. A tisztogatásoknak mintegy 50 ezer magyar és legalább ugyanennyi német nemzetiségű személy esett áldozatul. Egész városok és falvak magyar lakosságát pusztították el a megszálló szerb csapatok. Jugoszlávia területén 1945-től egészen 1948-ig működtek olyan koncentrációs táborok, ahová magyarokat és németeket deportáltak a jugoszláv hatóságok. A mai napig nem tudni, hogy pontosan hányan lelték halálukat ezekben a lágerekben. A magyar kisebbség ellen elkövetett borzalmak a győztes nyugati hatalmak hallgatólagos támogatása mellett zajlottak le.
A megemlékezők menete a pécsi Kossuth térről indult, ahonnét a résztvevők hagyományosan közösen sétáltak fel a Kálvária kápolnához. A megemlékezésen beszédet mondott Nagy Balázs, a Kosztolányi Dezső Céltársulás elnöke, Bokor Béla, a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány elnöke, valamint Vargha Dezső, a Baranya Megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa. A rendezvényen öt pécsi középiskola és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának diákjai vettek részt, mintegy kétszázötvenen. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának részéről, Dr. Barkóczi Csaba önkormányzati képviselő volt jelen az eseményen.