2016. szeptember 16-án a szlavóniai Dályhegyen és Erdődön jártunk az ottani magyar közösséggel való kapcsolatteremtés céljából, ahol a Dályhegyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület vezetője, Hugyik Imre fogadta társaságunkat.
A dályhegyi magyar közösség a Duna szlavóniai partszakaszának egyik legszebb ékénél fekszik, ahol az Erdődi-hát löszhalmai a folyó fölé magasodva ékelődnek nyugatról a bácskai pusztába. A helyi magyar közösség a kultúregyesületen és annak jelenleg is épülő közösségi házán kívül sem iskolával, sem más magyar intézménnyel nem rendelkezik sajnálatos módon. A gyermekek nyelvápolásként heti három órában tanulják a magyart.
Az intézményrendszer hiányának ellenére Dályhegy azon ritka szlavóniai magyar települések közé tartozik, ahol a magyar nyelv használata aktívan megmaradt, s a lakosság – beleértve a fiatalokat is – a mindennapi érintkezés során is többnyire anyanyelvét használja.
A küldöttség tagjai Hugyik Imre vezetése mellett megnézték az délszláv háborút lezáró 1995-ös békekötés helyszínéül szolgáló Adamovich-Cseh Kastélyt és a híres Erdődi Várat is, melyhez a magyar és a horvát történelem számos eseménye kötődik, s melynek Duna fölé magasodó romos, de mégis méltóságteljes tornyai magyar múltunk büszke emlékét őrzik.
A találkozó eredményeképpen Hugyik Imre, a Dályhegyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület elnöke a dályhegyi huszonéves korosztálynak a Céltársulás munkájába való bevonására, míg Barkóczi Csaba, a Kosztolányi Dezső Céltársulás elnöke egy az erdődi, dályhegyi és vukovári magyar gyermekek számára jövő évben szervezendő magyarországi kirándulásra tett ígéretet.