“Megbízatásunk: a Nemzet!”

Legújabb bejegyzéseink:

Hírek hónapok szerint:

.

Oldal megosztása
a közösségi médián:

Pusztina – egy színtiszta magyar közösség Csángóföldön

csángó
Népviseletbe öltözött moldvai csángó gyermekek Pusztinában (Fotó: Budai Éva, MFHNA)

2016. augusztus 29. – szeptember 4. között valósult meg a budapesti székhelyű Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány székelyföldi nyári egyeteme, idén “Hungarikumok – közösség- és értékteremtés” témakörben. A rendezvényre a megadott tárgykörökben írt pályaművekkel lehetett jelentkezni. A program során a résztvevők megismerkedhettek a Székelyföld nevezetességeivel, s számos helyi terméket forgalmazó cég működésével, akik székely termék védjeggyel ellátott kereskedelmi produktumokat (főként élelmiszert) állítanak elő.

A nyári egyetemen részt vett Takács Rajmund, a Kosztolányi Dezső Céltársulás gunarasi (bácskai) önkéntese és Barkóczi Csaba, a szervezet elnöke is. Az Elnök éppen a Céltársulás munkájáról írt eredményes pályázatával vívta ki a részvétel jogát. A program idején fakultatív csángóföldi kirándulásra is alkalom nyílt, melyen mindketten részt vettek. Alább Barkóczi Csaba beszámolója az ott tapasztaltakról.

“Szeptember 2-án este érkeztünk meg a csángóföldi Pusztinára, ahol családoknál szállásoltak el bennünket. A vacsora leves és csángó galuska volt (szőlőlevélben töltött káposzta), mely egy sajátos székely eredetű gasztronómiai jellegzetesség. Este a társasággal körbe sétáltunk a falun, a csángó asszonyok magyar népdalokat énekeltek.  A helyiek között elvegyülve észrevehető volt, hogy mindenki tökéletesen érti és beszéli a magyar nyelvet, ugyanakkor az is feltűnt, hogy a fiatalok egymás között azonban már inkább románul beszélnek, főleg idegenek jelenlétében.

IMG_5944
Szent István király felajánlja koronáját Máriának (Fotó: Budai Éva, MFHNA)

Pusztina 2200 lakosa színtiszta magyar, az itt élő úgynevezett székelyes csángók a mádéfalvi veszedelmet követően telepedtek le a térségben, s alapították meg közösségüket. Római katolikus templomuk oltárképén Szent István látható, amint az államalapításkor felajánlja Szűz Máriának a magyar koronát. A közösség egyébként a legkeletibb magyar település, ahol létezik még a Szent István kultusz – királyunk szobra egyébként a templomtól nem messze szintén megtalálható. A templom bejáratán a román zászló lobog, ami szimbolikus jelentőségű. A pusztinai csángó közösség többször fordult kéréssel a Romániai Római Katolikus Egyházhoz, de magához a római pápához (Vatikánhoz) is, annak érdekében, hogy anyanyelvükön, tehát magyarul hallgathassák a misét, azonban sehol nem találtak megértő fülekre.

IMG_5933
Pusztinai római katolikus templom (Fotó: Budai Éva, MFHNA)

Az iskolával is hasonló a helyzet. Hiába kértek magyar tannyelvű oktatást, eddig minden ilyen kezdeményezésüket a román tanfelügyelőség folyamatosan elgáncsolta, a gyermekek mindössze heti 3-4 órában tanulhatják a magyar nyelvet az iskolában. A diákoknak az állami oktatáson kívül jut lehetőség, a Pusztinai Magyar Házban a nyelvet tanulni (írást, olvasást). Elkötelezettségüket jól mutatja, hogy szinte minden gyermek eljár ezekre a foglalkozásokra. Érkezésünk alkalmából néhány helyi iskolás népdalokkal, versekkel, mesékkel és zenés műsorral készült. A produkció színvonalát látva nem lepődtünk meg mikor megtudtuk, hogy többen közülük a “Felszállott a páva” című magyar népzenei vetélkedő döntősei- és középdöntősei voltak. A lelkesedés és a profi koreográfia a helyi csángó közösség lelkes vezetőjének, Nyisztor Ilona asszonynak munkáját dicséri, aki igazi szellemi vezetője ennek a Kárpátokon túlra szakadt maroknyi magyarságnak.

IMG_6005
Csángóföldi panoráma (Fotó: Budai Éva, MFHNA)

A település csodálatos panorámával bír, a Kárpátok keleti vonulatainak lankáin azonban a kilátás mellett értékes nyersanyagok is fellelhetőek, például kőolaj. A helyiek azonban semmit nem éreznek ennek hasznából, aszfaltozott vagy betonozott utak alig akadnak, a szegénység látványos, a mezőgazdaság mellett főként a magyarországi turistákra építenek.

IMG_6021
Elhagyatott olajkút (Fotó: Budai Éva, MFHNA)

Mindamellett, hogy az olajkutak gazdasági előnyét nem élvezik, sajnos a környezeti ártalmakban részesülnek, hiszen a kitermelő cégek nincsenek rászorítva arra, hogy kíméljék a környezetet. Az erdőben sétálva elhagyatott olajkutak helyén szivárgó olajpatakokat is láthattunk.

Mindent összevetve, azt gondolom, hogy rendkívüli élményben volt részünk, köszönhetően annak, hogy a helyiek barátsággal és óriási szeretettel fogadnak minden magyar vendéget. Csak ajánlani tudom ennek a csodálatos csángó-magyar világnak a felkeresését mindenkinek, aki csak teheti.”

A látogatás nyújtotta inspiráció következtében a Kosztolányi Dezső Céltársulás szervezésében biztosan sor kerül majd egy a csángók megmaradásával kapcsolatos témájú programra a Pécsi Tudományegyetemen az idei tanévben.

Pusztina település magyarságáról többet is megtudhat a www.pusztina.ro internetes oldalon.